Kerek egész

Nosza, ködösen indult a reggel. Alapjában már késéssel kezdődött, s a fenti ágyból hulló deszka keményen rám esett, de felébresztett is.

Elindultunk az avaros parkon keresztül a Merkúr áruház felé, de közben Orsival futottunk össze, ki mélázva sétált a folyó partján. Az egészséges kaja céljából almát, sajtos pogácsát, natúr joghurtot vásároltunk… natúr joghurt? – hát azt ott hagytuk, vagy elveszett, elszállt, elvándorolt vagy fogalmunk sincs mi lett vele.

A színház büféjében újból körmölés zajlik a 10,20,30 milliós laptopokon és várakozás a dráMÁzat olvasásra, amely majd izgatott figyelemmel laposítja a közönség a fenekét a székeken. A meghatódott színészek elhullatnak egy-egy könnycseppet a végén és indul is a „Miért kortárs? Miért nem?” vita.

„Nahát, ezt a kaját 1-től 10-es skálán úgy 6,7-re értékelném.” Mégis teli has lett a vége. Mivel az estéli előadásokra nem mehetsz a nappali cuccaiddal, Át kell öltözz. De ha már Átöltözöl, akkor öltözz B-t is.

Egy kis pihenés sem árt az agysejteknek, plusz telefonbeszélgetés, kereszt mami látogatás, cigizés, egy finom puding-melegcsoki és zöldtea a Portré kávézóban. Később, a két előadás után egy fincsi vacsora, majd egy kis éjféli borozás a Kalapos kocsmában. Egy idő után rendre tájékoztatjuk egymást a vécé felé: mész és balra, olyan sötét van arra! Megértettük mi is igaziból az aszcendens és azt, hogy hogyan befolyásolja a személyiséged. Valamint a hullámos füst közepette rájöttünk, hogy a macska a legokosabb állat, mert megérzi ki a seggfej.

Kerek egészre zárva a napot elszunnyadunk a kis egérke rágását hallgatva.

Nagy Melinda