2012. október 24.

Líra, epika, dráma

Beszélgetés Szálinger Balázzsal

Az ötödik dráMa fesztivál nyitónapján Szálinger Balázs József Attila-díjas költővel, drámaíróval beszélgetett Lőkös Ildikó, nemrég megjelent Köztársaság című kötete kapcsán.

A beszélgetés a kezdetektől indult: a tizenévesen írt első versektől. (Mint megtudtuk: ebben az életkorban mindenki ír, és majdnem mindenki le is tagadja.)
Tizenhat évesen jelent meg először verse a Zalai Hírlapban, s bár Keszthelyen született ezer szállal kötődik Erdélyhez. Kolozsváron jelent meg első két kötete és Nagy Endre Várad című regényének hatására Nagyváradon dolgozott mint újságíró.
A következő fontos állomás az epikus líra volt és annak megújítása a magyar irodalomban, aminek kapcsán hamar a színház felé terelődött a beszélgetés: első drámai költeménye a Kalevala átirata Horváth Csaba rendezésében.
Legyen szó opera librettóról, saját színpadi művekről vagy fordításokról a líra mindig jelen van. A költő elmondta: minden művét versmértékben írta. S ha egy szappanopera
szövegkönyvéről lenne szó, azt se csinálná meg másként. Csak később prózává tördelné.
A beszélgetés során több drámából is elhangzottak részletek a jelenlévő színművészek tolmácsolásában.  Köztük volt a Köztársaság, amit ebben az évben a Színházi Dramaturgok Céhe az évad legjobb drámájának szavazott, s aminek ősbemutatója idén lesz a Tomcsa Sándor Színházban.
Az új dráma kapcsán felmerült, ha egy kortárs darab régmúlt történelmi időkben játszódik, akkor abban szinte törvényszerűen fedezik fel a nézők, olvasók társadalmi, politikai jelenük helyzetét. Szálinger Balázs elmondta, hogy valószínű sokan lesznek, akik így viszonyulnak, majd a Köztársasághoz is, őt azonban a darab írásakor az foglalkoztatta, hogy érzi magát a főhőse egy lassan elrohadó államban.
Welczenbach Luca

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése