Az ötödik dráMa fesztivál nyitónapján Szálinger Balázs József
Attila-díjas költővel, drámaíróval beszélgetett Lőkös Ildikó, nemrég megjelent
Köztársaság című kötete kapcsán.
A beszélgetés a kezdetektől indult: a tizenévesen írt első
versektől. (Mint megtudtuk: ebben az életkorban mindenki ír, és majdnem
mindenki le is tagadja.)
Tizenhat évesen jelent meg először verse a Zalai Hírlapban, s bár
Keszthelyen született ezer szállal kötődik Erdélyhez. Kolozsváron jelent meg
első két kötete és Nagy Endre Várad című regényének hatására Nagyváradon
dolgozott mint újságíró.
A következő fontos állomás az epikus líra volt és annak megújítása
a magyar irodalomban, aminek kapcsán hamar a színház felé terelődött a beszélgetés:
első drámai költeménye a Kalevala átirata Horváth Csaba rendezésében.
Legyen szó opera librettóról, saját színpadi művekről vagy
fordításokról a líra mindig jelen van. A költő elmondta: minden művét
versmértékben írta. S ha egy szappanopera
szövegkönyvéről lenne szó, azt se csinálná meg másként. Csak
később prózává tördelné.
A beszélgetés során több drámából is elhangzottak részletek a
jelenlévő színművészek tolmácsolásában.
Köztük volt a Köztársaság, amit ebben az évben a Színházi Dramaturgok
Céhe az évad legjobb drámájának szavazott, s aminek ősbemutatója idén lesz a
Tomcsa Sándor Színházban.
Az új dráma kapcsán felmerült, ha egy kortárs darab régmúlt
történelmi időkben játszódik, akkor abban szinte törvényszerűen fedezik fel a
nézők, olvasók társadalmi, politikai jelenük helyzetét. Szálinger Balázs
elmondta, hogy valószínű sokan lesznek, akik így viszonyulnak, majd a
Köztársasághoz is, őt azonban a darab írásakor az foglalkoztatta, hogy érzi
magát a főhőse egy lassan elrohadó államban.
Welczenbach Luca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése