Vannak (bánya)vidékek

beszélgetés Székely Csabával

Azon ritkaságban volt ma részünk, hogy kétszer is megnézhettük a marosvásárhelyi Bányavirág című előadást. A két előadás közti szünetben Lőkös Ildikó beszélgetett az íróval, Székely Csabával és a rendezővel, Sebestyén Abával. 

Székely Csaba trilógiájának első része, a Bányavirág Marosvásárhelyen, a Művészeti Egyetem és a Teatru74 által közösen szervezett műhelygyakorlaton született. Időközben a trilógia többi része is elkészült, a Bányavakság, aminek idén augusztusban volt az ősbemutatója a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, magyarországi ősbemutatója Budapesten lesz Csizmadia Tibor rendezésében. A harmadik rész a Bányavíz. Mindhárom dráma ugyanazon helyszínen, ugyanazon bányavidéken játszódik. A szerző elmondása szerint voltak még olyan problémák ebben a történetkörben, amit érdemesnek talált továbbgondolni és bemutatni, ezért azonos a helyszín, egy nevén nem nevezett falu, a szegény emberek vidéke. Erdélyi történetek ezek, a szereplőkben az általános kisembereket fedezzük fel, akár elvonatkoztathatunk a földrajzi elhelyezéstől. Nálunk nagy sikert aratott, és ehhez hasonlóan Magyarországon is megszerették, és értékelték a darabokat, illetve a belőle készült előadást. 

A Bányavirág témaköre az öngyilkosság, a falu elnéptelenedése, és Csehov Ványa bácsi drámájára épült. A második darab, a Bányavakság témaköre a korrupció, szocializmus, kisebbségek, a dráma utal Csehov Cseresznyéskertjére és a Gogol Revizorára. A Bányavíz témái az elvesztegetett tehetség, egyház, képmutatás, a történet utal Shakespeare Hamletjében az Ophelia történetre, és megjelenik benne a talált gyermek története is. Mindhárom darab jellemzője a titok. Egy másik érdekesség, hogy a különös szereplőket leszámítva mind i betűvel kezdődnek a szereplők nevei.

Székely Csaba a manna.ro szerkesztője, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanársegédje és doktorandusza. Drámatervei közt szerepel egy történelmi dráma, amiben a történelem egy zűrzavaros időszakát szeretné feldolgozni.

Sebestyén Abának megtetszett a Bányavirág témája, ezért nekivágott a rendezésnek, másrészt ismeri ezeket a történeteket, ismeri az embereket, néhány évig élt ehhez hasonló közegben, úgy érzi, köze van ehhez a történethez. Idén megrendezte Bányavakságot, és tervezi, hogy majd a harmadik részt is színpadra viszi Marosvásárhelyen. A rendező szerint a dráma egyáltalán nem komédia, annak ellenére, hogy sokat nevetnek a nézők. Inkább fekete komédia. Kihívás volt a színrevitele, hogy ne kabaré legyen belőle, hanem igazi élethelyzeteket teremtsenek, hús vér embereket. A Yorick Stúdióval közösen készült előadás a rendező szerint beleillik a Yorick Stúdió célkitűzéseibe, miszerint közéleti színházat csinálnak, kortárs darabokat visznek színre, amelyek aktuális témákat, problémákat dolgoznak fel.

Réman Orsolya